Shiatsu masszázs

A shiatsu (siacu) jelentése és története

A shiatsu gyökerei az ókori Kínában lelhetőek fel. Egy 1973-ban a mawangdui sírban talált régészeti lelet szerint az i.e. II. században már ismertek voltan azok az ún. Taoyin, japánul: Do-in, gyakorlatok, amelyeket a shiatsu egyik alkotórészeként értelmezünk. Ezek a későbbiekben az ősi japán anma masszázsba is beépültek, így létrejött a mai shiatsu őse a X. században.
A Taoyin (jelentése kb.: testünk vezetése, irányítása nyújtásokon, feszítéseken keresztül) ma is használatos nem csak a shiatsu kezelésben, de önállóan öngyógyító tornagyakorlatokként is.
Az anma masszázs eredetileg gyúró, nyomó, vibrációs technikákat tartalmazott. A Taoyin és a shiatsu fejlődésére döntő hatást gyakorolt Bodhidharma, a legendás buddhista szerzetes munkássága. Bodhidharma a VI. században, Kínában megalapította a Chan (japánul: Zen) buddhizmust, a későbbiekben Shaolin Kolostorként híressé vált templomban. Kilenc éves visszavonultság után írta meg két könyvét, melyek egyrészt a szerzetesek meditációs gyakorlatait támogatták, másrészt az egészség megőrzéséhez különféle testgyakorlatokat tartalmaztak. Ezekből alakultak ki az ún. lágy, gyógyító Qi Gong ill. a kemény Qi gong gyakorlatok, amelyek ma is a harcművészetek alapjait képezik.

Az évszázadok folyamán állandóan változó anma masszázs virágkora a XVII-XIX. századra tehető, amikor a gyógyítóknak kötelező jelleggel kellett alkalmazni ezt a technikát, attól függetlenül, hogy a diagnózis alapján akupunktúrával, gyógyfüvekkel vagy moxázással egészítették ki a gyógykezelést.

2672f2ef95fb915a26aa30b065025d61
A nyugati gondolkodásmód térhódítása következtében az anma masszázs fokozatosan visszaszorult. Lazító masszázsra degradálódott, majd a XX. századra teljesen visszaszorult.
A XX. század közepén a hagyományos gyógyítást ismerő orvosok kiutat kerestek ebből a helyzetből. Az 50-es évek közepére új nevet kapott a tradicionális gyógyító eljárás, “shiatsu“-nak nevezték el és Japánban ismét elismerték szabályszerű gyógyító eljárásként.

Tokujiro Namikoshi nevéhez fűződik az első japán shiatsu intézet, majd Shiatsu Iskola megalapítása. Namikoshi arra törekedett, hogy a shiatsu technikát a korszerű nyugati orvoslás felismeréseivel ötvözze. Így a meridián pontokat reflexpontokként is leírta, melyek a központi illetve az autonóm idegrendszerrel állnak kapcsolatban. Ezek stimulálásával kívánta elérni a gyógyítást.
Namikoshi nyomán alakult ki az egyik shiatsu iskola, amely felfogásában inkább nyugati irányultságú. Japánban ez vált elterjedtté.2e267344ad6c1355753e2e8269c5b7cb

A másik shiatsu iskolát, az ún. Zen-shiatsut, Shizuto Masunaga, Namikoshi egykori tanítványa alapította.
Masunaga pszichológiai tanulmányokat végzett. Beépítette ugyan gyógymódjába a nyugati orvoslás fiziológiáját is, de a távol-keleti orvoslás hagyományait is megőrizte. Nézete szerint a teljes meridián vonalak kezelése azért elengedhetetlen, mert így tudjuk csak befolyásolni az ember testi-lelki-szellemi állapotát, és így válik teljessé a gyógyulás. Masunaga közvetlen munkatársától, Wataru Ohashitól ered maga a Zen-shiatsu elnevezés. Ohashi az új elnevezést azért alkotta meg, mert arra gondolt, hogy a keleties hangzású Zen szó vonzóbbá teheti a Nyugat számára ezt a régi-új gyógyító eljárást.
Masunagának és Ohashinak köszönhetjük, hogy a shiatsu Amerikában és Európában elterjedt.
A 60-as, 70-es években az ő munkásságuk, előadásaik nyomán alakultak meg sorra az európai iskolák.
Amerikában és Európában ma is a Zen shiatsu használatos, amelyben a shiatsu kezelő és kezelt nyílt, egyenrangú partnerek. Ebben a kölcsönösséget feltételező kapcsolatban a terapeuta megpróbálja érzékelni az őt felkereső ember energiáit, és támogatást nyújtani abban, hogy az öngyógyító folyamatok elinduljanak.

 

A kezelések jellemzői, legfontosabb hatásai
A hagyományos nyugati orvoslás nem rendelkezik bizonyítékokkal a meridiánok létezésére és a csi áramlására, ezért a shiatsu masszázst a komplementer gyógymódok közé sorolja. Az azonban kétségtelen, hogy a shiatsu a többi akupresszúrás alapokon nyugvó masszázstechnikához hasonlóan segíti az endorfinok felszabadulását a szervezetben, serkenti az immunrendszer működését, segít a betegségek megelőzésében. A kezelés gyorsan stabilizálja a test teljes energiaháztartását, erősíti a meridiánokat és a hozzájuk tartozó szerveinket. Elősegíti a salakanyagok és mérgek kiürülését a szervezetből, ezért jó kiegészítő kezelése lehet a különböző méregtelenítő kúráknak. A shiatsu igen intenzív terápia, ezért a paciensekből különböző, mély érzelmeket válthat ki. A kezelés utáni állapotra azonban a nyugalom, a relaxáció és a megelégedettség érzése jellemző.
A kezelés masszázsasztalon, vagy a padlón történik. Más masszázstechnikáktól eltérően a tradicionális shiatsu masszázs nem használ masszázsolajat, a kezelés felöltözve történik. Érdemes ezért a kezelés során kényelmes ruhát viselni.
A kezelés az egész testet érinti, a shiatsu-masszőr a beszélgetés és az érintéses állapotfelmérés alapján azokat a meridiánokat illetve akupunktúrás pontokat kezeli, amelyek a leghatékonyabban segítik a változást. A terápia kiegészülhet mozgásgyakorlatok megtanításával, vagy életmód illetve étkezési tanácsadással.
Az Európai Shiatsu Szövetség megbízásából, a University of Leeds által készített Átfogó európai tanulmány eredményei tudományosan is igazolják a shiatsu hatékonyságát. Tartós változást általában 4-6 kezeléssel lehet elérni, amely kúraszerűen, heti rendszerességgel történik.
Az egészség megtartására, a betegségek kialakulásának megelőzésére irányuló kezelések ugyanakkor személyes igény szerint bármilyen időközönként, pl. kéthetente, havonta is igénybe vehetők.

 

Milyen állapotokon segít a shiatsu?
A shiatsu az ember energetikai rendszerét befolyásolja, ezért sok minden ellen jó. Tartsuk azonban szem előtt, hogy ha nem ismerjük fel a természet törvényeit és nem élünk azoknak megfelelően, akkor a shiatsu sem lehet hatékony. A javunkra válik, ha feltárjuk és megértjük bajunk kiváltó okát, és a továbbiakban a mértékletesség életelve szerint élünk.
A shiatsunak különösen nagy hasznát vehetjük az alábbi esetekben:
• ízületi gyulladások
• hátfájás
• nyak és vállfájdalom
• érzelmi nehézségek
• fejfájás és migrén
• álmatlanság
• rendellenes bélműködés (veleszületett érzékeny bélrendszer okozta tünetek, vastagbélgyulladás, székrekedés, hasmenés)
• menstruációs gondok (heves vérzési időszakok, és a vérzést megelőző kellemetlenségek)
• izomfeszültség
• szaporodási problémák (beleértve a méhnyálkahártya-gyulladást és a daganatokat)
• légzési nehézségek (asztma, hörghurut, makacs mellkasi fertőzések)
• stresszbetegségek, és stresszel összefüggő zavarok
• arcüreggyulladás

A shiatsu a gyógyulás katalizátora. A gyógyulás ugyanis nem olyasmi, ami hol megtörténik, hol nem, hanem a harmónia és a teljesség felé vezető folyamat.

Nem ajánlott a shiatsu kezelés:
• fertőző bőrbetegség, bőrkiütés, vagy nyílt sebek estén a kezelés nem alkalmazható
• közvetlenül műtét után a shiatsu alkalmazása nem ajánlott
• kemoterápia vagy sugárkezelés alatt és után (kivéve, ha a kezelőorvosa javasolja)
• csontritkulásban szenvedőknek a shiatsu masszázs előtt konzultálniuk kell orvosukkal
• a szívbetegségben szenvedők, kérdezzék meg kezelőorvosukat
• terhes nők bármilyen típusú masszázs előtt konzultáljanak orvosukkal, és a masszázst végző terapeutával egyaránt
• a shiatsu nem alkalmazható közvetlenül zúzódások felett, gyulladt bőr, behegedt sebek, daganatok, hasi sérv tájékán, illetve a közelmúltban elszenvedett törések területén.

 

Bejelentkezés: +36 70 350 5501, garakata79@gmail.com

Gara Kata

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.